Lajoskomárom
Látnivalók Lajoskomáromban
Az evangélikus templom épült fel elsőnek a falu három temploma közül, 1817-1822 között a hívek segítségével. A templom 400 férőhelyes, három harangja van. Seltenhofer Frigyes műhelyében öntötték a kis- és nagyharangot Sopronban. A mai harangok az I. világháború idején beolvasztott régiek helyett készültek 1922-ben. Az evangélikus templom orgonáját a pécsi Angster cég készítette. Oltárképe Jézust a Gecsemáné kertben ábrázolja.
Az órapárkányos, hagymasisakos tornyú református templom 1912-ben épült. Három harangja közül a két nagyobbat az I. világháborúban beolvasztottak helyett Slezák László Budapesten 1924-ben illetve 1929-ben. A legkisebb, 70 kilós harangot a bécsújhelyi Hilzer Ignác öntötte 1971-ben. A Lajoskomáromhoz tartozó Középbogárd 1858-tól anyaegyház, református temploma 1903-ban épült. Harangtornya 1950-ben épült.
A falu római katolikus templomát Konráth Károly plébános kezdeményezésére, Hornig Károly veszprémi püspök költségén építették. Alapkövét 1900. június 13-án helyezték el, a harangokat és az új templomot 1901. november 27-én áldotta meg Rédey Gyula apátkanonok. Az orgonát a püspök támogatásával a hívek szerezték.A katolikus templom előtti kopjafát (2002) a település 200 éves évfordulójára készítette Szemerei Gábor lajoskomáromi lakos. Középbogárdon 1950-ben építettek katolikus templomot és alakítottak ki temetőt.
A központban található mesterségek fáját németországi Haag testvértelepüléstől kapta a falu.
A Gesztenyefasor az I. világháború után ültették az elesett lajoskomáromi emberek emlékére. Ide épült az óvoda majd az iskola is. Itt található az 1991-ben áthelyezett emlékparkot, amelyben az I. és II. világháború valamint az 1956-os hősi halottak emlékoszlopát állították fel.
Lajoskomárom turisztikai vonzereje vadregényes fekvésében és természeti értékeiben rejlik. A Kutas-ér mentén öt horgásztó várja a pihenni vágyókat.
A Fülöphegy pincesora a falu egyik büszkesége. Herceg Batthyány Fülöpről kapta nevét, mivel ez a terület az ő tulajdonában volt. Fülöphegy szőlővel való beültetetéséről már egy 1808-as úriszéki jegyzőkönyv beszámolt. A szőlőhegy hamar kicsinek bizonyult a lajosiak szorgalma miatt. 1862-től kezdték az Újhegyet telepíteni, majd 1906-ban újabb területeken folyt a telepítés (Lóheres, Pascum, Zsellérszőlők). A szőlőhegy U alakú elhelyezkedésű, áll egy parti pincesorból és keleti illetve nyugati pincesorból. A szőlőterületek nagysága 12 ha, 80 %-ban fehérbort (Olaszrizling, Zenit), 20 %-ban vörösbort (Kékfrankos, Zweigelt, Otelló) állítanak elő.
