Településtörténet

Lajoskomárom, ez a kellemesen lakható falu Fejér megye délnyugati részén, az Enyingi járásban található. Sakktáblaszerűen szerkesztett, szabályos alaprajzával, szalagtelkes ingatlanjaival, oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítési módjával rendezett, harmonikus település képét mutatja.

"A szép Mezőföld középpontjában”

Lajoskomárom 2400 lelkes, jó gazda-hagyományaira és hírére büszke település Fejér megye délnyugati részén. A kiterjedt nagyközség részét képezi Középbogárd és Külsősáripuszta is. A település széles utcáival, ápolt parkjaival rendkívül kellemes benyomást kelt. A település jövedelemtermelését ma is a mezőgazdaság határozza meg. A jó minőségű, 7567 Ha kiterjedésű területen 11 mezőgazdasági üzem, kb. 52 családi gazdaság és 186 őstermelő foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel.

H – betű a falu alapítójára herceg Batthyány Lajosra, illetve a H betűformában, mérnöki tervek alapján elkezdődő faluépítésre utal. A címeren megjelenik a három stilizált templomtorony, az alapító, illetve ma is meghatározó evangélikus, katolikus és református vallási felekezet jelképei. Láthatjuk a búzakalászt, mely kifejezi a település mezőgazdasági jellegét. A pajzs alsó részét a magyar nemzet színei zárják. A kék és sárga színek a helyi focicsapat színe. A pajzsot körülöleli a Batthyány család címeréből átvett ciráda és korona.

Története

Lajoskomárom nagyközség hazánk egyik legfiatalabb községe. A 18. század végén még egy hatalmas, sűrűn benőtt erdő terült el a mai Lajoskomárom helyén. 1802-ben alapította az enyingi Batthyány család, azzal a szándékkal, hogy viszonylag hatalmas birtokait gazdaságosabban meg tudja műveltetni jobbágyaival. A betelepülők 1802-ben kezdték benépesíteni a kijelölt területeket. A telepített község a Lajoskomárom nevet kapta, mely alapítója herceg Batthyány Lajos keresztnevének, és a „szúnyogos” jelentésű, szláv eredetű komárom szó összetételéből keletkezett. Az ozorai úttól nyugatra elterülő földterület már nem Lajos hűbérúré, hanem fiáé, Fülöpé volt. Ezért ez a terület a Fülöp-hegy nevet kapta. Ide szőlőt telepítettek, amely a mai napig művelés alatt áll.

1891-ben a selyemtenyésztés felkarolására a Fülöp-hegyi szőlők nyugati oldalán vezető csapást szederfákkal telepítették be. Lajoskomárom házhelyeit a Batthyány család „H” (herceg) betű alakjában jelölte ki. Itt kaptak földet az ország minden tájáról érkező svábok, tótok és magyarok. Az itt lakók a 19. század elején megalapozták szakmai hírnevüket az állattenyésztés és növénytermesztés területén. Az I. világháború után a lakosság a temető felé vezető út mentén gesztenyefákat telepített, a háborúban elesett lajoskomáromiak emlékére. Minden áldozatnak egy-egy fát ültettek. Ez lett a ma már védett Gesztenyefasor.

Földrajzi adottságai

Lajoskomárom Fejér megye délnyugati részén, a Káloz-igari löszháton található, a Balatontól 30 kilométerre. A falu mély talajvizű löszös síkságon fekszik, a löszréteg vízi hordalékra és homokos, agyagos pliocén rétegekre épült. Vizei a hátakat határoló asszóvölgyben futnak, a felesleges csapadékvizet a község déli határán átfolyó Kutas-ér vezeti le. A patakon 1879-ben hozták létre az első tavat. Ma öt horgásztó szolgálja a szabadidős tevékenységet. A község határában talált hévízforrás még kiaknázásra vár. Lajoskomárom az M7 autópályáról Enying irányából érhető el közúton, illetve a 64-es és a 63-as főúthoz bekötőúttal csatlakozik. Siófok és a Balaton a településtől 30 km, Székesfehérvár, a koronázó város 50 km, Veszprém, a Királynék városa 45 km, a főváros, Budapest pedig 100 km távolságra fekszik.

Középbogárd

Középbogárd már az 1700-as években is létező település volt. Nevét – Középpusztabogárd –onnan kapta, hogy a környéken lévő 9 puszta központja volt. A településről a legkorábbi írásos emlék 1786- ból származik. 1920-as években csatolták Lajoskomáromhoz.

Külsősáripuszta

A Sáripusztai ménes a magyar lótenyésztés egyik nagy múltra visszatekintő és méltán elismert fellegvára. A legnemesebb hagyományok és a XXI. Századi kihívások formálták és formálják ma is Sáripusztát, tették és teszik képessé arra, hogy nemes állatok sorával és számtalan trófeával büszkélkedhessen a magyar lovassport, lósport és ez a ménes. A szakmai hozzáértés, az elhivatottság és a sok tekintetben egyedülálló adottságok teremtenek ideális környezetet ló és lovasa számára egyaránt. Az Enyingi Agrár Részvénytársaság tulajdonát képező ménes a Táraság 600 hektáros területén helyezkedik el. A Balatontól 20 km-re délre fekvő festői szépségű dombvidék háborítatlan nyugalmat és zavartalan környezetet kínál kikapcsolódáshoz, munkához vagy tanuláshoz.